Kenyeri - Pillanatok egy falu életéből

A jövőbe üzenni, és a múltból üzenetet kapni, egyaránt izgalmas dolog. Talán ez az oka annak, hogy az időkapszulák mindig felkeltették az emberek érdeklődését. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb múltból érkező üzenetet gondosan elrejtették elődeink, így azok egy épületátalakítás, felújítás vagy bontás során kerülnek csak újra elő. Számtalan templom, középület vagy éppen szobor rejtett, és rejt még ma is kis "dobozkákat", benne egykori dokumentumokkal, fotókkal, pénzekkel, emlékekkel.

A 9.raj "Virgonc őrs" tagjai 1969-ben, iskolaudvar takarítás közben. Ők is hagytak üzenetet 2019-re. Az őrs tagjai: Győrfi Ágnes, Gaál Ibolya, Gércei Erzsébet, Gulyás Éva, Kondor Anna, Kormos Katalin, Lukács Erzsébet, Somorjai Magdolna és Varga Edit. 

Az időkapszulák egy kisebb részét azonban úgy helyezték el egykor, hogy azok "rejtekhelye" látható maradjon. Egy földbe épített akna, egy megjelölt fedlap, egy évtizedek óta gondozott fa környezete, vagy éppen egy épület falán található tábla is jelezheti a múlt üzenetének helyét, amit a generációk gondosan megőriznek és átadnak egymás számára. Egy ilyen időkapszula felbontására került sor 2019 szeptember utolsó szombatján Celldömölkön. Mai bejegyzésemben ennek, a múltból érkezett üzenetnek a keletkezését szeretném megismertetni olvasóimmal.

Ez a kis márványtábla 50 éven át elrejtette és megőrizte az 1969-es tanulók által írt üzeneteket az iskola falába építve (saját fotóm). 

Történetünk az 1960-as évek végén kezdődött. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója, ebben az időszakban - a hivatalos múlt értelmezések szerint - a magyar történelem fordulópontja volt, és az egyik legnagyobb pártünnepként tekintettek rá. Ennek megfelelően a Magyar Szocialista Munkáspárt a közelgő, 1969. március 21-i, 50 éves évfordulóról, látványos és nagyszabású ünnepségsorozattal kívánt megemlékezni. Többek között filmpályázatot írtak ki főiskolások számára, emlékgyűléseket és rendezvényeket szerveztek, ahová egykori veteránokat hívtak meg, bélyegsorozatot adtak ki, egykori plakátokat nyomtattak ki újra, a párt folyóiratai mind ünnepi számokkal jelentkeztek. Az évek óta halogatott központi Tanácsköztársaság emlékmű elkészítését is sikerült megvalósítani és 1969. március 21-én felavatni a Felvonulási téren. A 20 x 21 méter méretű spirális talapzatra, Kiss István szobrászművész egy 8 méter magas, bronzból készült férfi szobrot alkotott, amit az egykori 1919-es plakátokon szereplő emberalakról mintázott meg.

Az eredetileg a budapesti Felvonulási téren felállított központi Tanácsköztársaság emlékmű, éppen a Lenin szoborral szemben került elhelyezésre. Napjainkban a budapesti Szoborparkban látható.  

Látható, hogy mindenki hozzá szeretett volna járulni az évforduló méltó megemlékezéséhez. 1968 tavaszán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KISZ bizottság javaslata azonban még ennél is nagyobb összefogást hozott az egész országban: az 1919-es harcokban használt páncélvonat újbóli megépítését határozták el. Az ötlet nyomán, számtalan szakértő, történész, politikus, minisztériumok, múzeumok, gyárak, üzemek működtek közre a XII. páncélvonat lehető legpontosabb, korhű másolatának elkészítésében. A hatalmas összefogást látva, a KISZ Központi Bizottság Úttörő Osztálya ezen a ponton kapcsolódott be az eseményekbe. "A forradalom lángjai" jelmondattal hirdettek úttörő és kisdobos mozgalmat az 1968/69 tanévre, aminek célja az volt, hogy a gyerekek érzelmi élményekkel is bekapcsolódjanak a szocialista társadalmi életbe. A páncélvonatot a mozgalom keretein belül, a Tanácsköztársaság mozgó múzeumaként szándékoztak közlekedtetni két éven keresztül, bejárva az ország egész területét. A korszak, kenyeri úttörőéletének emlékeiről szóló, korábbi bejegyzéseimet, a "Mint a mókus fenn a fán..." valamint  "Harsan a kürtszó úttörők..." címekre kattintva olvashatják újra.  

A Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulójára újjáépített XII. számú Pánczélvonatot köszöntik a monori vasútállomáson (forrás: Fortepan).

1968 őszén kezdetét vette a diákok számára az iskola. Az úttörőcsapatok ebben az évben is megkapták a mozgalmi füzetecskét, ami "A Bátorság próbája - A forradalom lángjai mozgalom éve" címet viselte. A füzet hátsó oldalán az évfordulóra utaló 1919-1969 mellett a következőket olvashatjuk.

"Pajtás! Megmutattad már, hogy az úttörőélet törvénye, a 12 pont szerint akarsz élni. Őrsöd, rajod ez évben is megbíz új és új feladatokkal. Te örömmel vállalod is a megbízatást, de hirtelen tanácstalanná válsz: hogyan teljesítsem? Bátorság, akarat kell hozzá! Szerezd meg a szükséges ismereteket! Teljesítsd a BÁTORSÁG PRÓBÁJÁT!"

Az 1968/69 tanévre kiadott mozgalmi füzetecske borítólapja az úttörőélet 12 pontjával és az aktuális mozgalmi jelszavakkal 1968 (forrás: Galéria Savaria).

Próbák előtt álltak az úttörőcsapatok, az őrsök, a rajok és az úttörő gyerekek is. Az első félév során aztán folyamatosan érkeztek a következő feladatok a Magyar Úttörők Szövetségétől: "Tanulmányozzátok a dicső Tanácsköztársaság történetét! Ismerjétek meg az 1919-es forradalmi harcok eseményeit! Keressétek fel azokat a veteránokat, akik részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság harcaiban! Ismerjétek meg a néphatalom mai munkáját és eredményeit!". A karácsonyi ünnepek leteltével, a Magyar Úttörők Szövetségének központi lapjában, a Pajtás újságban megjelent egy egész oldalas nyílt levél, ami már az 1969, második félévi próbákat tartalmazta. Ebben olvashatjuk többek között a következőket: "Küldjétek el lakóhelyetek földjének egy rögét a Csillebérci Központi Úttörőtáborba a Magyar Tanácsköztársaság felállítandó emlékművének talpazatához, hogy ez is jelképezze valamennyi úttörőcsapat egységét a forradalmi hagyományok ápolásában. Készítsetek üzenetet 2019-re, a századik évfordulóra!"

A Pajtás újság 1969. január 23-i számában jelent meg ez a Nyílt levél, ami a soron következő úttörő feladatokat tartalmazta. Ebben olvashatjuk a felhívást az üzenet elkészítésére. (forrás: Arcanum)

Az időkapszula ötlete tehát ebből a nyílt levélből származik. Ezt a kijelentésemet az is alátámasztja, hogy nem csak Celldömölkön teljesítették ezt a próbatételt, hanem más településeken is helyeztek el időkapszulákat 2019-re. Például az 1976. január 23-i Pajtás újságban olvashatjuk a "Krónika a megsárgult papírtekercsen" című írást, a tiszaszederkényi 4741. számú Ságvári Endre úttörőcsapat üzenetével, a XXI. század úttörőinek. A cikkíró 1969-es látomásában, légpárnás űrjárművel érkeznek meg 2019-ben az úttörők az elrejtett üzenet megkeresésére. Érdekesség, hogy a tiszaszederkényi úttörők által írt és elrejtett üzenet, szó szerint megjelent az újságban. A celldömölkiekkel ellentétben, ők egy üvegbe helyezték el az üzenetet, amit egy fém ládába tettek és elástak egy bizonyos nyárfától 250 méterre, egy szikla mellé. A sziklára mindössze két évszám került: '"1969-2019".

A tiszaszederkényi úttörők időkapszulájáról írt cikk a Pajtás újság 1969. január 23-i számában jelent meg. Az időkapszulába elhelyezett levél szövegét az újság teljes egészében leközölte. Ezt azt üzenetet egy ládikába tették és elásták a földbe. Sajnos semmilyen információt nem találtam arról, hogy vajon átvészelte-e ezt az 50 évet és felbontották-e újra a kapszulát 2019-ben. (forrás: Arcanum)

A celldömölki időkapszula elhelyezéséről szintén megemlékezett egykor a Vas Népe napilap, 1969. március 21-i számában. 

"Sok kedves megemlékezés történt Celldömölkön...A legmeghatóbb mégis azoknak az üzeneteknek az elhelyezése volt, melyeket a pajtások 2019-re, a Tanácsköztársaság megalakulásának 100. évfordulójára küldtek. A 2. számú Általános Iskola úttörői is sok-sok szellemes, kedves, vidám üzenetet állítottak össze a távoli jövőbe. A 410. számú Ipari Szakmunkásképző kiszistái, mint a patronáló KISZ szervezet tagjai helyezték el a csapat valamennyi őrsétől küldött üzenetet tartalmazó fém dobozt. Az úttörőcsapat tagjai zenével, mozgalmi énekekkel búcsúztatták a kis dobozt. A tanárok könnyes szemmel, meghatódottan figyelték e ritka jelenetet. Az iskola mozgalmi falába elhelyezett üzenetet egy márványtábla zárja le. Rajta ez áll: üzenet 2019-re."

Amikor 2018 nyarán megtaláltam ezt a cikket, első dolgom volt felhívni feleségemet, aki az egykori 2. számú Általános Iskola helyén ma is működő Celldömölki Városi Iskolában dolgozik. Arra kértem őt, hogy keresse meg az egykori mozgalmi falba épített márványtáblát, valahol a régi épületrész folyosóin. Sajnos nem járt sikerrel, így én is bementem egyik délután az iskolába, és igyekeztem a lehető legnagyobb alapossággal megtalálni az "üzenetet" jelző táblát. Én is sikertelenül jártam, és néhány hét múlva meg is feledkeztem róla.

A Vas Népe napilap 1969. március 21-i, eredeti cikke a celldömölki időkapszula lezárásáról (digitális archívumomból).

Több, mint egy év telt el, amikor az iskola közösségi oldalán felfigyeltem egy 50 éves osztálytalálkozó meghívójára, aminek hátterében egy márványtáblát láttam meg, rajta arany betűkkel: üzenet 2019-re. Újra elővettem a Vas Népe 1969 évi cikkét és megbizonyosodtam, hogy ugyanarról a tábláról van szó. Ekkor döntöttem úgy, hogy felhívom az iskola jelenlegi igazgatóját Viola Istvánt. Ő mosolyogva közölte, hogy a táblát azért nem találtuk a folyosó falában, mert a legutóbbi iskolabővítés során, valamely okból levették a márványtáblát és kiemelték a mögötte található dobozt a falból. Bevallom megijedtem egy kissé, de megnyugtatott, hogy a tábla és a doboz sértetlenül, lezárva pihen egy polcon, felbontására egy 50 évvel ezelőtt végzett osztálytalálkozó keretében kerül sor.

Az ötvenéves dobozka felbontásán három igazgató is "dolgozott": Oszkó Zoltán egykori igazgató, aki 1969-ben jelen volt a doboz lezárásánál, Rozmán László egykori igazgató és Viola István jelenlegi igazgató (saját fotóm). 

Az említett osztálytalálkozóra én magam is elmentem. Meglepve és örömmel tapasztaltam, hogy az iskola aulájának "Városunk nagyjai" falán ott díszeleg az 50 éve készített eredeti márványtábla. Igazgató úr elmondta, hogy úgy gondolták, hogy ha nem is az eredeti helyére, de mégis csak visszahelyezik az iskola falába az üzenet dobozát és a márványtáblát is, így a felbontás élménye megmaradt a találkozóra érkező egykori diákok és tanárok számára is. A véletlen úgy hozta, hogy az 50 éves osztálytalálkozójukat ünneplőkkel egyidőben, egy másik osztály a 61 éves találkozójukat ugyanerre az időpontra szervezte, így szép számú, egykori diák gyűlt össze ezen a délelőttön az iskolában. Az ünnepség előtt megkérdeztem néhányukat, hogy emlékeznek-e arra, milyen üzeneteket írtak 1969-ben, de szinte senki sem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy pontosan mit is rejtettek el egykor.

A dobozkából borítékok kerültek elő, amiket Oszkó Zoltán és Németh-Vass Veronika tanárnő bontottak fel az egykori diákokkal együtt (saját fotóm).

A két találkozóra érkezett egykori tanulók mellett a szervezők meghívták az 50 évvel ezelőtti tanári kar tagjait és az iskola egykori igazgatóit is. A bensőséges ünnepségen megemlékeztek azokról is, akik már nem érhették meg ezt a napot.

"Felköltöztek a szavak a mennybe, csönd van, csak az úr léptei kongnak az űrben. Kányádi Sándor szavaival emlékezünk Horváth Lajos iskola igazgatóra, Uhlár Edit, Vida Mária, Huszár Sarolta, Mike Gézáné, Majnovics Mária, Martinecz Ernő, Varga Erzsébet, Szabó Józsefné volt tanárainkra és elhunyt osztálytársainkra..." (Németh-Vass Veronika tanárnő megemlékezéséből)

A köszöntők után elérkezett a várva várt pillanat. Oszkó Zoltán és Rozmán László egykori igazgatók, valamint Viola István jelenlegi igazgató leszerelték a márványtáblát és előbukkant végre a kis dobozka. Nehéz lenne visszaadni az aulában ezek után kialakult hangulatot, de talán egy karácsonyi ünnepség pillanatai jutottak közben eszembe, amikor a gyerekek önfeledten várják, hogy mi is kerül elő az ajándékos dobozból. Ahogy az a bevezetőben kiderült, elsősorban a Tanácsköztársaság századik évfordulójával kapcsolatos leveleket, üzeneteket tartalmazott, a dobozon belül, gondosan zacskóba csomagolt tíz darab boríték. Kilenc raj és a kisdobosok hagytak egykor üzeneteket. Én elsősorban az érdekesebb levélrészletek közül szeretnék néhányat felidézni. 

Az egyik borítékból előkerült "üzenethez" három fotót is csatoltak 1969-ben (saját fotóm).

Az 1.raj leveléből megtudhatjuk, hogy az iskolát a mozgalomban 1752. számú Kállai Éva úttörőcsapatnak hívták, az 1.raj tagjai pedig ötödik osztályosok voltak. A jövővel kapcsolatban leginkább a közlekedés foglalkoztatta őket.

"Az elmúlt héten KRESZ vetélkedő volt rajunkban. Közben arra is gondoltunk, milyen jó lenne tudni, hogy hogyan közlekednek 50 év múlva, hogyan közlekedtek ti 2019-ben. Mi a jövőbe nem láthatunk, de megígérjük, hogy segítünk nektek a múltba visszapillantani 50 év múlva, amikor találkozunk. Elöljáróban annyit, hogy a közeljövőben történik az első út a holdra. Mi úttörők - főleg túrákra - kerékpárral járunk." (részlet az 1.raj leveléből, Celldömölk, 1969. március 21.)   

Az 5a osztály, 1.rajának borítékából előkerült üzenet egy részlete és a levél melléklete, a Népszabadság napilap 1969. március 18-i számában megjelent, Celldömölk faluközpontjáról szóló cikke (saját fotóm).

A 3.rajban tevékenykedő "Búvár Kund", "Vörös csillag" és "Ibolya" őrs tagjai nem tudhatták, hogy ötven év múlva nem lesznek már sem úttörők, sem őrsi órák: "A rajunk tagjainak a névsorát leírjuk, és kérünk benneteket, hogy az üzenet felbontása után egyik őrsi órára hívjatok meg a mi rajunk tagjai közül egyet, aki itt Cellbe vagy a környékén él. Érdeklődjetek tőle a mi mozgalmunkról!" - írták üzenetükben.

A 3.raj, "Búvár Kund", "Vörös csillag" és "Ibolya" őrs tagjainak névsora 1969 márciusán (saját fotóm).

A 4.raj "Tyereskova" őrsének hatodik osztályos tanulói a jövőbe láttak ötven évvel ezelőtt megírt üzenetükben: "Celldömölk a szülőfalunk rohamosan épül. Az utolsó három évben megnyílt állami létesítmények: kesztyűgyár, lemezgyár, új bútorbolt, a második gyógyszertár, új orvosi rendelő, véradó állomás, bölcsőde, ABC áruház. Ezenkívül sok több emeletes lakóházak épültek. Ezért bizonyosan nemsokára várossá nyilvánítják községünket." Ugyanennek a rajnak, a "Vologya Dubinyin" őrsétől származó üzenetben rövid jellemzést is kaptunk az őrs tagjairól. Megtudhatjuk, hogy Vajda Lívia jó tanuló, megértő, de egyben csintalan lány is volt; Szabó Mária szeretett rajzolni; Mészárics Izabellán könnyen észrevehető volt a lustaság, de olvasni nagyon szeretett; Benkő Klárának nem nagyon ment az orosz nyelv tanulása; Baranyai Ágnes egy kicsit durcás természetű volt; Horváth Zsuzsa nem vett részt az őrs munkájában; Németh Ilona közepes tanuló volt; Forintos Zsuzsa pedig vidékről járt be az iskolába. 

A 4.raj, "Tyereskova" őrse kilenc főből állt 1969-ben. Üzenetük elején minden tag nevét felsorolták (saját fotóm).

Az 5.raj "Fekete párduc" őrsének borítékjából került elő az első fotó, amelyik az 1968-as év, balatonrendesi úttörőtáborának vezetőségéről készült, az előző év nyarán. 1969. március 18-án keltezett levelükben a csatakiáltásuk, az aktuális politikai- és világ események megemlítése mellett néhány egykori tréfát is megosztottak velünk.

Sanyi erősen pecázik a termelőszövetkezet halastavában. Egy idegen megszólítja.

-Van kapás? 

-Most nincs, de tegnap 24 pontyot vittem haza - mondta Sanyi gyanútlanul.

-Hát tudod ki vagyok én, a TSZ ellenőre!  Mire Sanyi is feltalálja magát. 

-Én meg az őrs leghazudósabb tagja.

                                                               (A Fekete párduc őrs üzenetéből, 1969)

Az 5.raj borítékjában található fotó hátuljára írtakból tudjuk, hogy az 1968-as évi, balatonrendesi úttörőtábor vezetőségéről készült a felvétel (saját fotóm).

A 8.raj tagjai 1969. március 18-án, 12 óra 43 perckor írták az üzenetet 2019-re, Oszkó Zoltánné osztályfőnök felügyeletével. Az osztálynévsor mellett feltüntették csúfneveiket is, valamint kedvenc focicsapataik emblémáit is. A bakter, kárpitos, színésznő, paca, rizsa, Lajos, cukros, kutyapecér, mészégető csúfnevű tanulók a Fradi szurkolói voltak. Szépfiú, órás, szádor, ügyvéd, bika, kereszt és zsoké kedvenc csapata a Vasas volt, míg madár, pisze, létra, Pista az Újpesti Dózsa focistáiért rajongtak. Levelükhöz a nemzeti bajnokság 1969 tavaszi tabelláját is csatolták, amit akkor a Vasas vezetett, három nyert mérkőzéssel.  

A 8.raj leveléhez két mellékletet is elhelyezett a borítékban Az első egy szabadkézi rajz az egykori egyenruhájukról, a másik az NB I. aktuális tabellája 1969-ből (saját fotóm). 

Számomra talán a legérdekesebb a 9.raj borítékában talált, mindössze egyetlen lapnyi üzenet, rajta az "Indián őrs", a "Kakukk őrs" és a "Virgonc őrs" tagjainak 1969-es fotóival: a fiúk egy tanműhelyből mosolyognak ránk tanárukkal, a lányok az iskola környékének takarításán szorgoskodnak éppen. 

Az Indián őrs és a Kakukk őrs tagjai elevenednek meg az 1969-ben készült fotókon (saját fotóm).

Végezetül, a  "Kisdobos" feliratú borítékban talált rövid levél, "Díszítsétek virágokkal az orosz temetőt!" felhívását is nosztalgiával olvashattuk. A korábban a város közepén, az iskolával szemben található, orosz temetőben nyugvó katonákat 2010-ben exhumálták és díszparkot, majd játszóteret alakítottak ki a helyén. 

A Lenin őrs levelének egy részlete az egykori őrsi életet mutatja be számunkra (saját fotóm).    

Mai bejegyzésemben igyekeztem részletesen - ugyanakkor a teljesség igénye nélkül - bemutatni, ennek az ötven évvel ezelőtti "üzenetnek" a dokumentumait. A jövőre gondolva, minden dokumentumot digitalizáltam és az eredeti példányokkal együtt visszajuttattam az iskolának. Igazgató úr tervei szerint, az üzenetek másolatait a Celldömölki Városi Iskolában fogják majd kiállítani. Az eredeti példányok a könyvtár helytörténi gyűjteményében lesznek elérhetők mindazok számára, akik részletesebben is szeretnék azokat tanulmányozni.

Ezt a képet a kapszula felbontásának napján fotóztam le, ott hevert akkor a többi üzenet között. Sajnos azóta nem került elő a papír alapú fotó, így aztán csak ez a digitális példány maradt meg belőle. Az azonban bizonyos, hogy ezt a fotót is az 1969-ben lezárt időkapszula egyik borítéka rejtette. Ha valaki felismer rajta valakit, kérem jelezze nekem, hogy beazonosíthassam, eredetileg melyik borítékhoz tartozott (saját fotóm).

Ezúton is köszönetet mondok Viola István igazgató úrnak, aki rendelkezésemre bocsájtotta az időkapszulában talált, eredeti dokumentumokat.

Pörneczi Tamás, 2019 november

források: Fortepan, Apor Péter – Az Agitátorok és a páncélvonat 2010, korabeli újságok cikkei és fotói, a Celldömölkön 1969 évben lezárt időkapszulában talált eredeti dokumentumok.