Kenyeri - Pillanatok egy falu életéből

Nőnapok, pedagógus napok, a nagy októberi szocialista forradalom és a felszabadulás ünnepe, tanulmányi versenyek, expedíciós túrák a falu határában, madarak és fák napja, szocialista brigádlátogatások, a fogászati hónap eseményei, osztálykirándulások, farsangi délutánok és még számos érdekes esemény az 1970-es évekből. Folytatom a kenyeri úttörőmozgalom bemutatását az egykori tanulók, úttörő pajtások szemszögéből, máig fennmaradt, eredeti kenyeri őrsi naplókat lapozgatva.

A 6. osztályos Lenin raj, farsangi klub-délutánra hívta az ötödikeseket. Volt nagy evés, teázás, tánc, móka és kacagás (a Lenin raj naplójából 1976)

Előző bejegyzésemben igyekeztem egy kis történelmi visszatekintést nyújtani az úttörőmozgalom kezdeteiről és feleleveníteni az őrsi naplók első néhány oldalának kötelező elemeit: a csatakiáltásokat, a jelszavakat, a titkosírásokat, a csatárláncot. Ma a naplók többi oldalába is bepillanthatnak velem.

Előző bejegyzésemet Mint a mókus fenn a fán... címmel ide kattintva olvashatják újra. 

A tanév ahogy ma, úgy egykoron is szeptemberben kezdődött, ezért az őrsi naplók első eseményei is az őszi eseményekhez kapcsolódtak. Igyekszem én is ezt a rendszert követni, és szemezgetve az egyes naplókból, minden olyan eseményt felidézni, amit a rendelkezésemre álló anyagokban megtaláltam. 

A tanév és a mozgalmi év is az első őrsi összejövetellel kezdődött szeptember hónapban (a Fecske őrs naplójából) 

A szeptember a fogadalmak időszaka volt. Ilyenkor minden őrs vállalta, hogy az éppen abban az évben aktuális jelmondat szellemében fog tevékenykedni. A konkrét tetteket a "benevezés" dokumentumban is feltüntették, aláírással látták el és az őrsi naplóba beragasztottak.

A Fecske és a Békegalamb őrsök benevezései az "Együtt egymásért" mozgalomba. Mindkét őrs vállalta az iskola udvarának rendbetételét és tisztántartását.

A szeptemberi nyárutók lehetővé tették, hogy az iskolán kívül, Kenyeriben és a határban is, szervezzenek programokat az úttörők számára. Ehhez jó alkalmat nyújtott az 1950-es évek elejétől bevezetett "Fegyveres Erők Napja". Minden év szeptember 29-e tanításmentes nap volt. A kenyeri iskolában is egy mozgalmas, sportos, szinte családias nap volt ez. Akadályverseny, sportversenyek, túrázás, számháború, kerékpáros túra, közös főzés volt a program, amit a gyerekek nagyon szerettek. Jól emlékszem, hogy akkor is pontlevonás járt a csapatoknak, ha nem kellően fegyelmezetten érkeztek az egyes "állomásokra". Plusz pontot kaptunk akkor, ha énekelve érkezett a csapat, természetesen a nótafa vezetésével. A nap legszebb órái az akadályverseny után következtek, a "Téglaszín" vagy a "Kistölös" melletti közös szalonnasütéssel, számháborúzással.

Fegyveres Erők Napja alkalmából készítette őrsi napló oldalak és az akadályversenyek "menetlevelei" (további információkért kattintás a képekre)

Október 6-án, az "Aradi vértanúk emléknapjáról" rövid ünnepség keretében emlékeztek meg a kenyeri úttörő pajtások. Legtöbbször a nyolcadik osztályosok "vállalták" a műsort, amit a nagyszünetben, az aulában tartottak meg, minden osztály részvételével. Így történt ez az 1975/76-os tanévben is, amikor a nyolcadikos Kun Béla raj pajtásai emlékeztek meg a vértanúkról, amit rögzítettek is naplójukba.

A Kun Béla raj megemlékezése a naplójukban 1975 októberében

Az októberi melegebb napokon volt még lehetőség a természetjárásra, amit ki is használtak a kenyeri iskolások. Ekkor rendezték meg a járási túratalálkozókat, lövészversenyeket is, ahol a kenyeri úttörőcsapat is sikerrel szerepelt. De az igazi, természetközeli élményeket nem csak a versenyek és túrák során, hanem az igazi munkában is megérezhették a gyerekek. A TSZ vezetőség "felkérésére" répaszedésben, kukoricaszedésben vagy éppen szőlőszedésben is "versenyezhettek" az őrsök egymással. Annak ellenére, hogy nem volt mindig könnyű a munka, mégis csak jobban érezte magát mindenki a szabadban, mint ha az iskolapadban kellett volna ücsörögni. Végül október utolsó napjáról, a "Világtakarékossági napról" is mindig megemlékeztek az őrsi naplókban. Ekkoriban szinte minden pajtásnak volt "Iskolai takarékbélyeg gyűjtőlapja", amibe külön erre a célra kiadott takarékbélyeget lehetett vásárolni és ha betelt, akkor beváltani. Ezzel már iskolás korban a takarékosságra ösztönözték, nevelték a gyerekeket. 

Októberi események emlékei az őrsi naplókban: természetjárás, versenyek, mezőgazdasági munkák és takarékoskodás (további információkért kattintás a képekre)

Az őszi napok lassan véget értek, a "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" (röviden: NOSZF) ünnepe következett. Az úttörőknek talán furcsának tűnt, hogy mindezt november 7-én ünnepeltük, de nem ez volt az egyetlen szokatlan ezzel az ünneppel kapcsolatban. Ma már tudjuk, hogy az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, a téli palotát sem ostromolták meg, a békés munkástüntetés helyett valójában a frontról szökött katonák, konflisokra szerelt golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át azt tanították. De mindezeket a tényeket, az 1970-es években, Lenin és Sztálin szelleme fedte el.

Lenin, a forradalom hőse, a Fecske őrs naplójának oldalán 1973-ból. Ma már tudjuk, hogy a forradalom idején a Finn-öböl partján bujkált és csak a forradalom győzelmének napján tért vissza Szentpétervárra.

A Hóvirág őrs játékos, vidám vetélkedőt szervezett november 7-e alkalmából. A győztes csapat névsorát is feljegyezték a naplóba, a jutalomként kapott "Kedvenc" csokoládé papírjával együtt 1974-ben.

Az ünnepség utáni napon a Fecske és Békegalamb őrsök osztálykirándulásra, vagy ahogy akkor nevezték "expedíciós túrára" indultak Nagycenkre. A hónap folyamán meglátogatták még Kecskéden, a Celldömölki Háziipari Szövetkezet helyi üzemegységében tevékenykedő, Gagarin brigádot is, ahol megismerkedtek az ott folytatott munkákkal. A Hóvirág őrs segédkezett még a kézilabdapálya gyomtalanításában, kapálásában is ebben a hónapban. A nyolcadik osztályosok 1977. november 22-én, Ady Endre születésének 100. évfordulójának tiszteletére, ünnepi megemlékezést tartottak az Adyról elnevezett, Kenyeri Művelődési Házban, ahová a falu lakosságát is meghívták. Végezetül, november volt a "fogászati hónap" is, amiről szintén megemlékeztek az őrsi naplókban. 

Novemberi események emlékei az őrsi naplókban: expedíciós túra, emlékműsor, brigádlátogatás, fogászati hónap (további információkért kattintás a képekre) 

Az 1975/76-os tanév decemberében a "Téli Úttörő Olimpia" tartotta lázban a kenyeri diákokat, de egész vas megyét is. Az olimpia idejére elkészült Kőszegen a sípálya, a talajt kiegyenlítették, a felesleges fákat kivágták, minden készen állt, de a hó bizony nem akart megérkezni a télen. A Vas Népe folyamatosan tudósított az előkészületekről, és ahogy közeledett a megnyitó napja, úgy lett egyre inkább fontos mindenkinek a megfelelő időjárás, ami nem volt hajlandó tudomásul venni az szervezők elvárásait: nem akart esni a hó. Az olimpia előtt a szomszédos települések hegyoldalai mind fehérbe borultak, de Kőszegen nem esett. Ha a természet nem segít, akkor majd mi megoldjuk - döntött a megyei tanács. Az első nap délelőttjén aztán mégis esett néhány centiméternyi hó, ami elegendő volt arra, hogy a délutáni megnyitón néhányan lecsússzanak a sípályán. Miközben a megnyitó ünnepség zajlott Kőszegen, öt kilométerre onnan, hatalmas munka kezdődött, teherautók érkeztek, furcsa rakományukkal. Másnap reggel aztán egy másik helyszínen folytatódott a lesiklás, éppen ott, ahová a megnyitó napján, hatalmas teherautókkal szállították el a szomszédos településeken összegyűjtött havat...

A Kun Béla raj titkos parancsot kapott az úttörő olimpiára készülve, 1975

A naplókat lapozgatva úgy tűnik, hogy a decemberi télapó ünnep kettős célt szolgált. Először az úttörő rajok megajándékozták a "testvér kisdobos őrsöt" egy általuk készített apró ajándékkal, majd szinte mindenütt "klubdélutánt" is tartottak, zenével, tánccal, szórakozással. Az utolsó decemberi tanítási napon tartották az iskola karácsonyi ünnepségét. A műsor után felolvasták azoknak a pajtásoknak a nevét, akik jó munkájuk jutalmaként, részt vehettek a járási vagy megyei fenyőünnepen. Az 1973-ban még önálló pápoci iskolában, a szünet ideje alatt, két délelőttön, foglalkozásokat is tartottak a gyerekeknek. 

A januári hidegben talán kevesebb olyan programja volt a kenyeri úttörőknek, amiről megemlékezhettek volna. Egészség versenyről, sakk háziversenyről, orosz pajtásokkal levelezésről és hulladékgyűjtésről szólnak az őrsi naplók januári lapjai.

A február - március - április hónapok eseményeiből elsősorban a számomra legérdekesebbeket igyekszem felidézni, az őrsi naplók segítségével. A hetvenes évek februárjában volt egy olyan kedvelt tevékenység, aminek elkövetéséért, 2019-ben már súlyos büntetést kaphatunk. Ez pedig a hóvirág szedése. Akár az iskolával, akár csak úgy délutánonként, naponta többször is kimentünk az erdőbe egy, két csokrot szedni. A pápoci úttörők meg is örökítettek ezt naplójukban. 

Hóvirágszedés 1973

Február másik fontos eseménye volt a farsang, amit szintén minden osztályban megünnepeltek és az őrsi naplókba bejegyeztek. 1975-ben Ki-Mit-Tud versennyel indult a hetedikesek és nyolcadikosok közös farsangi délutánja, majd a "Doktor úr receptjei" című vidám jelenet következett. A táncos mulatság előtt még az osztályokból alakult, három "zenekar" is szórakoztatta a két osztályt.

Kétoldalas farsangi bejegyzés egy 1975-ös, kenyeri őrsi naplóból

Márciusban a nőnapról és az anyák napjáról minden naplóban találunk megemlékezéseket. A hetvenes években, március közepén két ünnepre is készülnie kellett az úttörőknek. Március 15-én, a 1848 forradalom és szabadságharcra emlékeztek, majd március 21-én, az 1919 évi tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját ünnepelték. 1974-ben, öt állomásból álló, "harci játék expedíciót" rendeztek Kenyeriben, ahol kúszásra, mocsáron átkelésre, éneklésre és történelmi feladatok megoldására is szüksége volt az őrsöknek. Április 4-én, újabb ünnep következett, felszabadulásunk ünnepe, amit 1975-ben, a "Vörös csillag" fedőnevű akcióval (versennyel) ünnepeltek az úttörők. A verseny során felkeresték kenyeri csillagait: az iskolát, a TSZ irodát, a művelődési házat és a CELLTEX üzemet. 

Mai bejegyzésem utolsó fejezetében az úttörők tanévének végébe, május és június hónapokba pillanthatnak be velem. Május első napján a munka ünnepéről emlékeztek meg az iskolában, aztán hamarosan következtek, az egykor "expediciós túrának" nevezett osztálykirándulások. A úttörők Győrbe, Veszprémbe, Sopronba, sőt a Hóvirág őrs, 1974 májusában, Pécsre kirándult. 1974-ben az "Éneklő ifjúság" nevű, járási rendezvénynek Kenyeri adott otthont. A Fecske őrs naplójából tudjuk, hogy ezen a napon 11 kórus érkezett hozzánk egy egész napos programra. 1976 májusában, a Kun Béla raj gyárlátogatáson vett részt a répcelaki sajtgyárban. Június első napjaiban, a gyermeknaphoz kapcsolódóan került sor Kenyeriben az úttörők és kisdobosok felavatására. A nagyszabású eseményt minden őrsi naplóban megörökítették. Június közepén, az évzáró ünnepséggel fejeződött be az úttörő pajtások tanéve. A tanévzárón kiderült az is, hogy kik azok, akik dicséretként, mozgalmi munkájuknak köszönhetően kiérdemelték, hogy Apátistvánfalván, Zánkán, Csillebércen vagy Balatonberényben részt vehetnek egy felejthetetlen nyári táborozáson. Az úttörőtábori élményekről talán a nyár folyamán én is megemlékezem majd egy külön bejegyzésemben.

Májusi és júniusi események emlékei az őrsi naplókban (további információkért kattintás a képekre) 

Ma bejegyzésemben 50 fotón keresztül igyekeztem bemutatni a hetvenes évek kenyeri tanulóit, akiket az akkori korszak megálmodói pajtásnak, úttörőnek és kisdobosnak neveztek. Aki végignézegette ezeket az őrsi napló oldalakat, és igyekezett lefejteni róluk a szocializmus által ráerőltetett rétegeket, az talán ugyanúgy gondolja, mint én: éppen olyan gyerekek éltek abban a korszakban, mint ma. 

Pörneczi Tamás, 2019. február

Források: Kenyeri őrsi naplók az 1970-es évekből; digitális fotóarchívumon fotói